Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Györgyné Ócs Angéla

 

Intézményvezetői

Pályázat

2017.

 

Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola

Intézményvezető (magasabb vezető)

beosztás ellátására

Györgyné Ócs Angéla

 

3. Vezetői program

 

„A vezetéshez nemcsak ész, hanem szív is kell.

Csak akkor hallgatnak Rád az emberek, ha érzik, hogy szereted őket.

Ha örömük van, velük örvendezel, ha bánat éri őket, velük szomorkodol,

s ha bajba jutnak, segítesz rajtuk.”

/Kürosz/

 

                3.1.Vezetési modell

 

Célkitűzéseimet a hatályos jogi szabályozók, a fenntartói elvárások, valamint intézményünk pedagógiai programja alapján fogalmazom meg úgy, hogy a gyermekek érdekeit maximálisan szem előtt tartom.

Az iskola meglévő oktatási struktúrája, nevelési eredményei igényes, színvonalas pedagógiai munkáról tanúskodnak. Magam is részese vagyok 31 éve ennek a folyamatnak, s nem szeretném az újítani akarással felborítani a kialakult egyensúlyt. A jogszabályok egyébként is kijelölik az utat.

Nyugodt, kiegyensúlyozott munkahelyi légkört szeretnék, amelyben egyenrangú félként vannak jelen az emberek, ahol alulról jövő kezdeményezések és közös döntések születnek. Úgy vélem, hogy harmonikus munkahelyi légkörről akkor beszélhetünk, ha a pedagógus szakmai önállóságát megtartva végzi munkáját, de érzi, ha nem tud dönteni, akkor segítségre talál a vezető személyében. A jó munkahelyi légkör motiváló tényezőként hat a belső és az iskolán kívüli kapcsolatok alakulására is. Az iskola irányításáért a vezető a felelős, de a csapatmunka elengedhetetlen. Sőt, a törvény állandó módosítása is szükségessé teszi az együttgondolkodást. A jó csapatszellemmel minőségi munkát érhetünk el.

 

 

Intézményvezetőként kiemelt feladataim közé tartozna:

 

Egy olyan nevelőtestület kialakítása, amelyben mindenki jól érzi magát, ahol az őszinte hangnem, az objektív értékítélet, a pedagógiailag tartalmas vita a domináló. A közösséget összekovácsoló formák: pedagógusnap, karácsony előtt a kollégák megajándékozása, az ünnepi műsorok szervezőinek erkölcsi elismerése egy-egy szál virággal.

 

Minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy egyik korosztály szakmai munkáját se az életkora alapján ítéljék és határozzák meg. A kezdőket segíteni kell, az évtizedes tapasztalatokkal rendelkezőket meg kell becsülni.

Szeretném, ha a feladatvállalás önkéntes és felelősségteljes lenne. Törekednünk kell arra, hogy a terheket egyenlően osszuk el. Meg kell keresnünk, hogy ki melyik területen tud hozzátenni a közös munkához úgy, hogy az eredményes legyen.

Fontosnak tartom az intézményen belül a Közalkalmazotti Tanáccsal, diákönkormányzattal, szülői munkaközösséggel való kapcsolattartást, információáramlást. Az általuk végzett tevékenység szerves részét képezi az intézményi munkának, amely színesebbé teszi az iskola arculatát.

Az önművelés, a továbbképzéseken való részvétel minden pedagógusnak célja kell, hogy legyen. A központi támogatás pénz kérdése, ezért ki kell használnunk az ingyenes továbbképzések nyújtotta lehetőségeket.

A technikai dolgozókkal kapcsolatban is fontos a jó munkahelyi légkör kialakítása, a jó együttműködés, hiszen a felelősségteljes adminisztratív munka segítése, a tiszta, kellemes környezet biztosítása az ő érdemük. Ezért fontos irányukban a tisztelet és a megbecsülés.

A diákokkal való közeli kapcsolattartást elengedhetetlennek tartom a vezető részéről. Mivel az intézményvezető tanórai keretek között keveset van együtt a tanulókkal, ezért meg kell keresni és ki kell használni minden egyéb alkalmat. Minden lehetőséget (szünetben való beszélgetés több alkalommal, óralátogatások, tanórán kívüli közös programok) meg kell ragadni, hogy minél több személyes találkozásra kerüljön sor, véleményüket figyelembe véve.

Az oktató-nevelő munka hatékonysága szempontjából fokozni kell az iskolavezetés irányító, ellenőrző tevékenységét a pályakezdőknél. Tervszerűvé kell tenni az óralátogatásokat. A látogatások célja segítő, fejlesztő szándékú legyen. Fontosnak tartom a szakmai konzultációt, eszmecserét. Ellenőrzési – értékelési feladataimat úgy szeretném végezni, hogy tiszteletben tartom a pedagógusok törvény adta jogait, szakmai, módszertani önállóságát, nem utolsó sorban emberi méltóságukat.

Törekedni fogok arra, hogy a helyi önkormányzattal továbbra is kiegyensúlyozott legyen a kapcsolat, hiszen egy község életét nagyban meghatározza, hogy milyen a helyi iskola színvonala, még ha nem ő a fenntartó, illetve működtető. A jó viszony alapja a bizalom, a tenni akarás, s az, hogy mind a két fél a gyermekek érdekeit helyezi első helyre.

 

A fentiekben megfogalmazott célokhoz szükséges, hogy a vezető rendelkezzen a következő tulajdonságokkal:

  • Toleráns és humánus magatartásával teremtsen oldott, jó munkahelyi légkört, amelyben az egymás segítése, a kölcsönös bizalom a természetes! 
  • Legyen példamutató, fegyelmezett, végezzen szakszerű munkát, mert csak így várhatja el ezt munkatársaitól is!
  • Legyen következetes önmagával, munkatársaival és a diákokkal egyaránt!
  • A vezetői elképzeléseket helyesen kommunikálja! Pontos, naprakész tájékoztatást, információt közvetítsen! A vélemények meghallgatásának, megvitatásának lehetőségére adjon időt!

Úgy gondolom, hogy aki vezet, ne csupán koordináljon, ismernie kell a mindennapos problémákat, hogy felelősségteljesen tudjon dönteni.

 

          3.2. Az iskola környezetéhez, épületéhez kapcsolódó fejlesztési feladatok

Feladatomnak tekintem az épület védelmét, állagának megőrzését, illetve fejlesztését. Természetesen a tervek megvalósításának jelentős anyagi vonzata van. A fejlesztések egy része olyan beruházás, amelyet a fenntartó, illetve működtető tud megoldani.

  • intézményünkben tantermek, tornaterem, folyosók, egyéb helyiségek folyamatos karbantartása, frissítő jellegű festése
  • az iskolaudvaron uniós előírásnak megfelelő játékok elhelyezése a kisebbek részére
  • a vizesblokkok folyamatos felújítása
  • öltözők felújítása
  • az oktatáshoz szükséges IKT eszközök folyamatos karbantartása, újak vásárlása
  • a táblák átfestése a tantermekben

 

 

       3.3. Humánerőforrásra vonatkozó fejlesztési terveim

A munkaerők pótlását jól át kell gondolni, igazítva a törvényi változásokhoz, az intézményi szerkezethez és a pedagógiai programhoz.

diag.jpg

A diagramból jól látszik, hogy a tantestület majdnem fele középkorú, tehát a következő tíz évben folyamatosan mennek nyugdíjba a kollégák. Nagy kihívást fog jelenteni az intézmény munkaerő pótlása. Szeretném támogatni az egy szakos pedagógusok illetve a fiatalabb kollégák tovább tanulását.

Napjainkban egyik fő cél a tanulók érdeklődésének felkeltése, a tudáshoz vezető út megmutatása. Fel kell készíteni a gyerekeket az élethosszig tartó tanulás képességének az elsajátítására. Ehhez viszont szükség van a pedagógusok folyamatos szakmai megújulására is. A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény továbbra is alkalmazási feltételként írja elő a hétévenkénti továbbképzést. Ugyanakkor a pedagógus-életpályamodell a minősítési eljárásnál figyelembe veszi, hogy rendelkezik-e a jelentkező a korszerű pedagógiai és módszertani ismeretekkel. A megbízásom esetén törekedni fogok arra, hogy minden kolléga lehetőleg teljesítse ezt a kötelezettségét ingyenes továbbképzések nyújtotta lehetőségek által.

 

           3.4. Az oktató-nevelő munka fejlesztési terve

A nemzeti köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy az intézményeknek joga és kötelessége arculatuknak, hagyományaiknak és a helyi igényeknek leginkább megfelelő pedagógiai program elfogadása. A Nemzeti alaptantervre épülő kerettantervek adják a biztosítékot arra, hogy olyan helyi tantervet készítsünk, amely alapján tanulóink szükségesetén iskolát is tudnak változtatni. A nevelőtestületünk által elkészített és elfogadott dokumentum meghatározza feladatainkat, céljainkat, a nevelő-oktató munka során alkalmazott módszereket, s nem utolsó sorban pedagógiai alapelveinket és értékeinket. Az ebben lefektetett elveket magamra nézve kötelezőként kívánom folytatni.

 

Hiszem, hogy minden gyermekhez van út. Pályám során mindig kerestem valami mást, valami újat, ami segít megszerettetni a tanulást a gyermekekkel. Ezért vállaltam 1996-1997-es tanévben a Lépésről-lépésre Iskolai Program amerikai változatának elvégzését, amit Magyarországon elsőként 9 iskolában indítottak be, köztük a mi intézményünkben. Egy évvel később a program magyarországi adaptációjában is részt vettem a Budapesti Tanítóképző Főiskola Neveléstudományi Tanszékének tanáraival. A program nevelési koncepciója négy fontos alapelvre épül:

 

  • Olyan emberek nevelése a cél, akik egész életükön át nyitottak, folyamatos tanulásra.
  • A nevelés során a gyermekek egyéni fejlődésének megfelelő elvárásokat és ezekkel harmonizáló feladatokat szükséges megfogalmazni.
  • A gyerekeket korszerű anyanyelvi, matematikai, természettudományi, esztétikai, etikai tudás birtokába kell juttatni.
  • A tanulási környezetet olyan speciális szempontok szerint célszerű alakítani, amely a személyek közötti kölcsönös megbecsülést és a demokratikus szemléletet hangsúlyozzák.

 

A gyermekközpontú, személyiségfejlesztő oktatásban meghatározó a tanító és a gyermek kapcsolata, a tudásanyag átadásának módja, a közös döntéshozatal, a közösségen belüli kapcsolatok alakítása. Szeretném, illetve támogatnám a program visszaállítását. Intézményünkben a tanulók 80 százaléka szociálisan hátrányos helyzetű családokból jövő, egyre több a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő tanuló, ezért a program sajátosságánál fogva sokat tud tenni az esélyegyenlőség csökkentése érdekében, ugyanakkor alkalmas enyhe magatartási, tanulási problémákkal küszködő, enyhe érzékszervi fogyatékos, beszédhibás gyermekek oktatására. Sikerélményt jelent a program a gyengébb képességű és lassabb ütemben haladó tanulóknak, hiszen késleltetett olvasás és írástanítás szerint folyik az oktatás. Ezt én magam tapasztaltam a kísérleti osztály beindításakor. Az óvodáinkban a gyerekeket a program szerint foglalkoztatják, tehát biztosítaná a zökkenőmentes óvoda- iskola átmenetet, ami kiemelt feladatunk az alsós munkaközösségben. Ráépülne az óvodai nevelésre. Mivel a program oktatása 1996-tól 2008-ig működött iskolánkban a tárgyi feltételek adottak (tanulóbarát osztálytermek). 1998-ban a jelenlegi alsós kollégák közül öten elvégezték a program magyarországi változatát, tehát a program oktatásához a személyi feltétel is adott.

Nagyon szeretném és kezdeményezném a kollégák és a magam tapasztalataira építve a napközi otthonos foglakozás bevezetését az iskolaotthonos foglalkozás helyett. A hátrányos helyzetű tanulóink magas száma is indokolja, hogy minél több felzárkóztató foglalkozást kellene tartani. A szabadon felhasználható órakeret a román nyelv oktatására van fordítva, ezért nincs lehetőség órakeretben a korrepetálás beépítésére. A napközis foglalkozás bevezetésével idő és lehetőség jut a korrepetálásra, alkalmazhatjuk a differenciálás elvét, mely ebben az esetben a felzárkóztatást és a képességkibontakoztatást szolgálja. Első és szent a házi feladat. Ezt követhetik a pótfeladatok, melyek már lehetnek személyre szabottak-, ki miben szorul erősítésre, fejlesztésre stb. Ezeket a gyerekek megoldhatják: önálló, páros és csoportmunka keretein belül mindhárom egyformán szolgálja a hatékony tanulást. Vannak tanulóink, akik iskolán kívüli külön foglalkozáson vesznek részt délután és szüleik ez által nem támogatják az iskolaotthonos foglalkozást.

A diákok adottságainak, érdeklődésének megfelelő tevékenységi formákat igyekszünk szervezni, hogy megtalálják maguknak azt a területet, amelyben megmutathatják tehetségüket, kibontakoztathatják egyéni képességeiket. A törvény adta lehetőségeken belül továbbra is biztosítani kívánom a jelenleg jól működő szakköröket, s igény szerint ezeket bővíteni. Szükség lenne új formák bevezetésére, mint például tánc, dráma, gitár szakkör. Mindezek bevezetésére képzett pedagógusaink vannak.

 

3.5 Diákönkormányzat

 

A Törvény szerinti elsőrendű feladata az érdekképviselet, ám a gyakorlatban az iskolai élet és programszervező szerepe érvényesül leginkább. Programjaikat a hagyományok ápolásával, ugyanakkor új feladatok, célok kitűzésével tervezik.  Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a diákönkormányzat megkapja működéséhez szükséges információkat, eszközöket. Továbbra is szeretném az eddig jól kialakult kapcsolatot ápolni, egymás munkáját segítve végezni a kitűzött feladatokat a jövőben is. Kezdeményezném a havonkénti kerekasztal beszélgetéseket a diákönkormányzat vezetőivel a sikeres együttműködés érdekében. Támogatom a meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztését, új hagyományok teremtését.

 

3.6. Az intézmény kapcsolatrendszere

Az intézmény kapcsolata jó a környezetében lévő oktatási- nevelési intézményekkel, szakmai és szakszolgálattal, nevelési tanácsadóval. Kiemelten szoros az együttműködés a Polgármesteri Hivatallal, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, Román Kisebbségi Önkormányzattal, az Óvodával, a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, a védőnővel és az iskolaorvossal. Ha az iskola jól akarja végezni a dolgát, szükségszerű, hogy fejlessze a partnerekkel való együttműködést. Az az iskola jár el helyesen, amelyik nem egyszerűen nyitott az őt felkereső új partnerre, hanem ő maga is keresi az új kapcsolatokat.

A szülői házzal való együttműködés javítása folyamatos cél. Ennek érdekében a szülői értekezletek, fogadó órák idejét úgy választottuk, hogy a lehető legjobban alkalmazkodjunk a szülők szabadidejéhez. Fontosnak tartjuk, hogy minél több szülő részt vegyen a pedagógusokkal való megbeszéléseken, ezért szükség esetén egyéni konzultációra is alkalmat biztosítottunk. Az osztályfőnökök egyéni megítélés alapján élnek a családlátogatás, mint kapcsolattartási forma lehetőségével. Az iskolai rendezvények szervezésébe és lebonyolításába aktívan bekapcsolódik a Szülői Munkaközösség.

Cél, hogy minél több szülőt bevonjunk az oktatás - nevelés folyamatába. Ki kell építenünk egy még erősebb partnerségi kapcsolatot az intézmény és a családok között.

Bevezetném az esetmegbeszélést, egy felmerült probléma tisztázása érdekében. Azt tapasztaltam, hogy a problémás gyermekek – akik gyakran vétenek a Házirendben meghatározott magatartási, viselkedési normák ellen – ellenőrzőjébe bekerülnek ugyan a beírások, de ennek sokszor semmi foganatja nincsen. Szükség esetén tartanék ilyen megbeszélést, melyre e gyermekeket és szüleit hívnám meg, és egy bizottság előtt (tantestület 1-2 tagja, az intézmény vezetője, családsegítős, gyermekvédelmi felelős, esetleg védőnő problémától függően) beszélnénk meg a gyermekkel kapcsolatos problémákat.

Szükségesnek tartanám évente 1-2 alkalommal, amennyiben lenne rá igény a szülői továbbképzést. A szülői értekezletek alkalmával az érintett szülőknek szervezett előadások (a tanulást segítő, nevelő célzatú, gyermekneveléssel kapcsolatos).

Részt vehetnek alkalmanként az osztály bizonyos foglalkozásain, tanítási órán, délutáni rendezvényen, napköziben. Bemutathatnak tudásuknak, tapasztalatuknak megfelelően a gyermekek számára egy-egy képességfejlesztő területen számukra jól bevált példát (technika órán barkácsolás, hímzés stb.; testnevelés órán labdavezetés, kötélmászás, stb.) Cél a szülő bemutatkozása pozitív példával.

3.7. Iskolánk hagyományainak továbbvitele

Az intézmény értékes hagyományrendszerének megőrzése fontos az iskolai közösségépítés szempontjából. Hiszem, hogy az iskola jövőjét csak a hagyományok ápolásával a múlt értékeinek átörökítésével lehet eredményesen építeni. Fontosnak tartom a nemzeti ünnepek ne csak iskolai megemlékezés formájában legyenek, hanem a faluban élő emberekkel közösen ünnepelve. Ezek az események segítik az iskolához fűződő kapcsolatok elmélyítését, az általános iskolai élet színesítését, ünnepélyessé téve a felnőtté válás különböző lépcsőfokait.

 

4.Összegzés

Célom, hogy az iskola, vonzó melegségével, biztonságot nyújtó határozottságával, következetességével olyan legyen, melyben a gyermek szabadon, félelem nélkül bontakoztathatja ki személyiségét. Ezt egyedül nem tudom elérni. Szükséges, hogy a munkatársaim (pedagógusok, technikai dolgozók), a szülők, az önkormányzatok, az egyházak, a civilek is hasonlóképpen gondolkodjanak. Hiszem, hogy iskolát vezetni csak az ebben érintettek közös együttműködésével, az ehhez szükséges nyugodt, elfogadó és folyamatos kommunikációra épülő légkör megteremtésével, együttműködő közösség létrehozásával lehet.

Pályázatomban olyan cél- és feladatrendszert próbáltam összeállítani, amely –a hagyományok megőrzése mellett – a fejlődés pályáján tartja az iskolát. Folyton változó világunkban, az iskola is mindig változik. Meg kell újítanunk pedagógiai munkánkat, emelni kell a diákok neveltségi szintjét. Az oktatás színvonalának növelését a kompetencia-alapú oktatás kiterjesztésének működtetésével kell elérni. A tanórán kívüli tartalmas elfoglaltságok gazdag kínálata, az igényes kulturális és egyéb rendezvények vonzóvá teszik iskolát. Intézményvezetői tevékenységemet demokratikus szellemben kívánom gyakorolni. A feladatok megoldásában számítok minden munkatárs támogatására, bizalmára és aktív közreműködő munkájára. Bízom benne, hogy be tudtam mutatni azt, van rálátásom az intézményben folyó szerteágazó munkára. Vezetői programom összeállításakor az vezérelt, hogy iskola eddigi hírnevét, sikereit szeretném tovább gyarapítani. Egy település jövőjét hosszú távon is meghatározza lakóinak műveltsége, melynek alapeleme, hogy közoktatási intézményei színvonalasan működjenek. Tudatában vagyok annak, hogy nehézségekkel kell szembenézni, de tudom azt is, minden nehézség egyben a fejlesztő munka belső energiaforrása is lehet. Hiszem azt, hogy a nevelő munka nem hiábavaló, hogy céljaink java részét el tudjuk majd érni, s bízom kollégáim szakmai-, pedagógiai- és emberi tulajdonságaiban.

 

 

Pocsaj, 2017. április 6.

                                                                           Györgyné Ócs Angéla